Hírek

2019.03.16 14:25

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról

 

A NAV által készített anyag ide kattintva tölthető le.

2016.01.09 22:12

 

Tisztelt Hölgyem/Uram!

 

 

Engedje meg, hogy röviden tájékoztassuk a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében bekövetkezett változásokról.

 

A támogató az őt terhelő 2016. adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felajánlást tehet, amelyet – bizonyos feltételek fennállása esetén – az adóhatóság utal át a kedvezményezett részére. Az támogatót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás a támogató társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként.

 

Felajánlás az adóelőleg terhére:

A támogató rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő részéről.

Felajánlás adóelőleg-kiegészítés és az adó terhére

Amennyiben a támogató az adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el a fizetendő adó összegének 80 százalékát, a támogató

  • a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában és/vagy
  • a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társaságiadó-bevallásában rendelkezhet a kedvezményezett célra történő felajánlásról.

 

A jóváírás

Az adóhatóság által a kedvezményezettnek átutalt összegre tekintettel az támogatót jóváírás illeti meg. A jóváírás összege az adóelőleg-felajánlás és adóelőleg-kiegészítésből átutalt felajánlás összegének 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.

A jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja, azaz első ízben 2016. július 1-je. A jóváírásra akként kerül sor, hogy annak összegét az adóhatóság a támogató társasági adófolyószámláján külön csökkentő tételként kimutatja.

 

Jelenleg a Szombathelyi Haladás VSE utánpótlás csapataival állunk kapcsolatban, a gyermek és ifjúsági (utánpótlás) csapatok támogatására van lehetőség. Az egyesület a befolyt összeget a csapatok utaztatására, felszerelések vásárlására kívánja fordítani, hogy ne a szülőknek okozzanak ezzel anyagi terhet.

 

 

Cégünk ingyenesen vállalja, hogy pozitív válaszuk esetén intézi a szerződések megkötésével kapcsolatos feladatokat.

 

Bármilyen kérdésben szívesen állok rendelkezésükre.

 

 

Ivánc, 2015. október 16.

 

 

 

                                               Tisztelettel:

 

 

                                                                          Köbli Attila

                                                                          ügyvezető

 

 

2016.01.09 22:10

Tudta, hogy felajánlhatja társasági adója egy részét?

 

A tao-feltöltésre kötelezetteknek érdemes megfontolniuk, hogy külön befizetés nélkül, adójóváírásért cserébe támogassanak egy kiválasztott kedvezményezett szervezetet, amely filmgyártással, előadó-művészettel, vagy valamelyik látvány csapatsportággal foglalkozik. Az adófelajánlásról – amely a közvetlen támogatás alternatívája – mindent megtudhat az MKVKOK írásából.

Az elmúlt években az év vége közeledtével sok társasági adóalany döntött arról, hogy a tárgyévi társasági adóbevallásban igénybe vehető adókedvezmény céljából támogatást nyújt filmgyártást segítendő, vagy előadóművészeti szervezetek számára, illetőleg látvány csapatsportággal érintett szervezetek részére. Mivel ez a támogatás szigorú adminisztrációs kötelezettséggel járt (mint pl. a 8 naptári napos, jogvesztő határidejű bejelentési kötelezettség), illetve jelentős összegek kifizetését igényli, a jogalkotó 2015-től bevezette az adófelajánlás lehetőségét, melyet a Tao. tv. 24/A. §-ában fogalmazott meg. Ez utóbbiért cserébe viszont a társaság nem egy adóbevallásban érvényesíthető adókedvezményt, hanem a bevallás benyújtását követően adójóváírást tud igénybe venni. A két támogatási forma ugyan párhuzamosan működik, azonban egy adott adóévben el kell dönteni, hogy adókedvezmény igénybevétel mellett közvetlen támogatást fizessünk, vagy adójóváírásért cserébe az adófelajánlás lehetőségével éljünk.

Az adófelajánlás – szemben a közvetlen támogatással – nem igényel plusz befizetést, az adóalanynak csupán a havonta/negyedévente fizetendő adóelőlegét kell határidőre befizetni, mely adóelőlegek 50 százaléka felajánlható a kedvezményezett szervezetek részére. A felajánlásról szóló 15RENDNY nevű nyomtatványt – hozzácsatolva a támogatási igazolást – az adóelőleg befizetésének a határidejét megelőző hónap utolsó napjáig kell az adóhatósághoz elektronikus formában megküldeni. Ezen túlmenően a feltöltési kötelezettségnél és az éves adóbevallásban a tárgyévi adó 80 százaléka ajánlható fel, de természetesen a már (előlegnél, feltöltésnél) felajánlott összeg ismételten már nem ajánlható fel. Adójóváírásként az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de maximum az éves társasági adó 80 százalékának a 7,5 százaléka jár. A társasági adóbevallásban azonban a bevallott fizetendő adóból történő felajánlás összegének, de maximum az éves társasági adó 80 százalékának a 2,5 százalékát veszik majd figyelembe.

Az ismeretlensége miatt sok társaság nem élt ezzel az év közbeni lehetőséggel, viszont a feltöltésre kötelezett adóalanyoknak érdemes megfontolni, hogy külön befizetés nélkül, adójóváírásért cserébe támogassanak egy kiválasztott kedvezményezett szervezetet. Ezt megtehetik abban az esetben, ha a főszabályként december 20-i feltöltéskor lesz még adóelőleg kiegészítési kötelezettség. Abban az esetben is megtehető viszont az adófelajánlás, ha azért nincs feltöltésre vonatkozó befizetési kötelezettség, mert már az adóelőlegek megfizetésével a várható tárgyévi társasági adókötelezettséget teljesítették. Az adóelőleg kiegészítés során a – jelenleg még csupán várható – tárgyévi társasági adó 80 %-áig lehet felajánlást tenni. Itt viszont nem a feltöltési kötelezettség befizetési határidejének a hónapját megelőző hónap utolsó napjáig, hanem a feltöltési kötelezettség napjáig lehet a felajánlásról szóló bejelentést megtenni. Még szerencse, mert akkor az adóalanyoknak már november 30-ával meg kellene állapítaniuk a tárgyévi várható társasági adójukat. A jelenlegi információk szerint nem a 15RENDNY nevű nyomtatványon, hanem a 1501-es adóelőleg kiegészítésről is szóló nyomtatványon lehet a felajánlásról szóló bejelentést megtenni.

A gyakorlatban ez a következőképp nézhet ki:

Adott egy havi adóelőleg fizetésre és feltöltésre kötelezett társaság, melynek minden hónapban 1.000 e Ft összegű adóelőleget írt elő 2015. első félév vonatkozásában a 1329-es, második félév vonatkozásában a 1429-es bevallás. Ezek alapján december 20-ig a társaság összesen 12.000 e Ft összegű társasági adóelőleget fizet meg. A példa alapján az adóelőlegek tekintetében a társaság nem élt az adófelajánlás lehetőségével. A vezetés viszont úgy döntött, hogy a feltöltés tekintetében élni kíván az adófelajánlással. Ehhez viszont arra van szükség, hogy még a feltöltési kötelezettségként előírt határidő előtt legalább néhány nappal határozza meg a várható társasági adóját, melynek a 80 százalékáról tehet rendelkező nyilatkozatot. Amennyiben a várható társasági adó 11.000 e Ft lesz, úgy ennek a 80 százalékát, tehát 8.800 e Ft-ot lehet majd felajánlani. Vagyis erről az összegről kell, még a feltöltési kötelezettség határidejét megelőzően támogatási szerződést kötni egy támogatható filmgyártás vonatkozásában ténykedő, vagy előadóművészeti szervezettel, esetleg egy látvány csapatsportággal érintett szervezettel. Fontos, hogy a támogatási igazolást is meg kell kapni még az adóelőleg kiegészítésről szóló bevallás benyújtásának határideje előtt, melynek csatolásával lehet a 1501-es bevallásban rendelkezni az adóról. A példánkban megfogalmazottak szerint december 20-án a társaság csupán a kötelezően fizetendő havi társasági adóelőleget teljesíti, feltöltési kötelezettségként 0 Ft-ot jelent. Ennek ellenére 8.800 e Ft felajánlásáról lehet nyilatkozni, mivel a felajánlható összeg alapjául szolgáló adóelőleget az év során már megfizette a társaság. A felajánlott összeget a kedvezményezett szervezet a befizetési határidőt követő 15 munkanapon belül megkaphatja az adóhatóságtól.

Amennyiben pedig 1529-es adóbevallásban is 11.000 e Ft összegű társasági adó kerül megállapításra, úgy a feltöltéskor felajánlott összeg 7,5 százalékát, vagyis 660 e Ft-ot fognak az adófolyószámláján jóváírni 2016. július 1-én. Ezt az összeget a társaságnak egyéb bevételként kell elszámolnia és a 2016-os adóalap megállapítása során adózás előtti eredményt csökkentő tételként figyelembe venni. Természetesen az is előfordulhat, hogy a 1529-es bevallásban 11.000 e Ft-nál magasabb összegű társasági adó kerül megállapításra. Ebben az esetben a 11.000 e Ft feletti társasági adó 80 százaléka szintén felajánlható egy kedvezményezett szervezetnek, ami után a cég 2,5 százalékos mértékű adójóváírásban részesülhet.

Akkor sincs továbbá nagy probléma, ha utóbb kiderül a 1529-es bevallásban, hogy az éves adó nem éri el még a 11.000 e Ft-ot sem. Ilyenkor a kedvezményezett szervezet részére már átutalt összeget az adóhatóság nem kéri vissza, viszont a társasági adó alanya nem a felajánlott összeg után, hanem a tényleges (11.000 e Ft-nál kevesebb) társasági adó 80 százaléka után fogja megkapni az adójóváírást.

 

Forrás: http://ado.hu/rovatok/ado/tudta-hogy-felajanlhatja-tarsasagi-adoja-egy-reszet

2015.12.01 7:56

Így adózunk jövőre

       

A megbízhatóság 10 kritériumát teljesítő cégek érdemi könnyítéseket kapnak, míg a kockázatos adózók élete jóval nehezebb lesz. A NAV többmilliós nagyságrendben készíthet szja-bevallásokat, amelyeket az adózó visszautasíthat. Létrejön a várva várt folyószámla-integráció, az ügyintézési megbízásokat nem kell átírni. Az Országgyűlés elfogadta az utolsó 2016-os adócsomagot.        

       

Kedden véglegessé váltak a jövő évi adójogszabályok, miután az Országgyűlés 125 igen, 3 nem szavazattal, 58 tartózkodás mellettel elfogadta „Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról” címet viselő jogszabálytervezetet. Mint megszokhattuk, most is salátatörvényről van szó, amely csaknem valamennyi adózáshoz kötődő jogszabályba belenyúl.

Az átláthatóságot tovább csökkenti a törvénytervezethez a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott, és szintén elfogadott összegző módosító javaslat, amely fogalmazásbéli, jogtechnikai és érdemi változtatásokat, pontosításokat egyaránt tartalmaz. A módosító csomag számos adózási jogszabályon túl változtat például a civiltörvényen és a filmtörvényen is. Először tekintsünk a módosító csomag leginkább érdemi változtatásaira.

  • Kiegészült az Art megbízható adózók ismérveit felsoroló része azzal, hogy az a cég is megbízható adózónak minősül, amely „terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 %-át”. Az indokolás szerint a kiterjedt tevékenységet folytató, több telephellyel és jelentős adóteljesítménnyel rendelkező vállalkozásoknál az ügyletek számából adódóan nagyobb számban fordulhat elő mulasztási bírsággal szankcionálható kisebb hiba (ezeknek a számát maximálta a felsorolás előző pontja), így számukra rendkívül nehéz lett volna a megbízható adózói minősítés megszerzése. Vagyis a módosítás lehetővé teszi, hogy több nagy cég nyerhesse el a megbízható adózó státuszt, amely számukra (is) komoly anyagi hasznot hoz.

  • Az egyéni, tényszerű adatokat nem tartalmazó „feljelentések” alapján nem alkalmazhat majd becslést a NAV vagyonosodási vizsgálat során.

  • Az Art úgy módosult, hogy az állami adó- és vámhatóság az adóraktár által a bérfőzés után befizetett jövedéki adót elkülönített letéti számlán kezeli. Az adóraktár a bérfőzés után befizetett jövedéki adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített letéti számla javára teljesíti.

  • Felhatalmazást kapott az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait.

  • A „december 31-éig adott, az állami adóhatóság által /vezetett adófolyószámla, valamint a vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos folyószámla tekintetében elektronikus vagy személyes ügyintézésre jogosító meghatalmazások 2016. január 1-jétől az e törvény szerinti, állami adó- és vámhatóság által vezetett egységes adószámlával kapcsolatos elektronikus vagy személyes ügyintézésre is kiterjednek, kivéve, ha az ügyfél a meghatalmazást visszavonta”. Vagyis a jelenlegi, mintegy 90 ezer képviselő meghatalmazását nem kell sem módosítani, sem újraírni.

  • Mentes az ajándékozási illeték alól a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program szabályozása egyébként számos ponton változott és egészült ki, így az ez iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány a módosító csomag.

  • Az önkormányzat – valamennyi vállalkozóra egységesen – rendeletet alkothat arról, hogy a vállalkozó adóját az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti.

 

A nagy változás: jönnek a megbízható és kockázatos adózók
Az Art. 2016-tól hatályos módosítása bevezeti a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályokat, melynek lényege, hogy a jogkövető – megbízhatónak minősülő – adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesülnek. A speciális adózói kategóriákba sorolás kizárólag a cégjegyzékbe bejegyzettekre és az áfa regisztráltakra vonatkozik majd.

A megbízhatóság 10 kritériuma

Megbízható adózónak az a cégjegyzékbe bejegyzett és az áfa regisztrált adózó fog minősülni, amely az alábbi felsorolt feltételeknek egyszerre megfelel:

a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,

b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg terhére az adóteljesítményének 3 százalékát meghaladó adókülönbözetet,

c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

e) a negyedév első napján nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószám-felfüggesztés hatálya alatt,

g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,

h) a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírságot kettőnél több alkalommal nem szabott ki terhére az állami adóhatóság, vagy - mint azt fent jeleztük - „terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 %-át”,

i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és

j) nem minősül kockázatos adózónak

A megbízható adózók pozitív elbírálást kapnak, így

- esetükben a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa 50 százalékkal kevesebb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték; - évente egyszer automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt kapnak - 2017-től az áfa-kiutalás iránti kérelmüket az adóhatóság 45 napon belül teljesíti; a határidő 2018-tól 30 napra rövidül.

A kockázat 4 kritériuma

A módosítás bevezeti a kockázatos adózó kategóriáját. A javaslat alapján kockázatosnak minősül az adózó, ha nem áll felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt, de - szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján; - szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján;

- szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján; - egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben

Az adózó az okot adó körülménytől számított egy évig fog kockázatos adózónak minősülni, kivéve, ha az okot adó adóhiányt, adótartozást megfizeti.

A kockázatos adózók büntetése, hogy - az általa visszaigényelt áfa kiutalási határideje az általános szabályok szerinti 75 nap valamennyi esetben

- esetükben az adó-ellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik - szigorúbb elbírálásban részesülnek a késedelmi pótlék, az adóbírság, a mulasztási bírság megállapításakor.

A NAV először 2016. első negyedévét követően minősíti a vállalkozásokat, majd negyedévente vizsgálja a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását. Az adózó az ügyfélkapun keresztül 2016. második félévétől lekérdezheti minősítését, és lehetősége van azzal kapcsolatban kifogással élni.

A másik nagy változás: bevallási tervezetet ad a NAV

A törvény megszüntette az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás intézményét. 2016-tól ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és nem érvényesít adókedvezményt, nyilatkozatban kérheti az adóhatóságot az szja megállapítására. Az adóhatóság a magánszemély bevallását a havi 08-as bevallások alapján készíti el, melyet március 15. után küld meg az adózónak elektronikus úton.

A 2016-ra vonatkozó adóbevallást 2017-ben már teljes egészében az adóhivatal fogja elkészíteni mindenkinek, ami azt jelenti, hogy 3,5-3,8 millió embernek nem kell bevallást benyújtania sem elektronikus, sem papír alapon; 2017-től a magánszemélyek bevallási ajánlatot kapnak majd, ezt jóváhagyhatják, vagy észrevételt tehetnek. Minderre elektronikus úton is lesz lehetőség.

Egyéb, fontos módosítások

Változhat néhány ponton az adóregisztrációs eljárás:

- az adótartozásra vonatkozó összeghatárok a korábbi 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkennek; - a cégvezetőket is vizsgálják az eljárás során

Jövőre létrejön a régóta várt folyószámla-integráció, vagyis a eddig külön nyilvántartott folyószámlákat az adó- és a vámhatóság közös nyilvántartássá alakítja. Ennek nyomán a tartozásmentesség igazolást 2016-tól már egységesen, NAV szinten lehet kérni. Mint arról fent beszámoltunk, az ügyintézésre jogosító megbízásokat nem kell módosítani.

Szja-tartozásnál a korábbi 150 000 forintról 200 000-re nő a pótlékmentes részletfizetés engedélyezésének összeghatára, mely már egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség kapcsán is kérhető.

A bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül – határidő tűzésével – hívja fel az adózót kötelezettsége teljesítésére - azaz adminisztrációs hibát, tévedést nem büntetnek azonnal.

Változik a házi pálinkafőzés jövedéki adójának szabályozása: 2016-tól évi 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie a házipálinka-főzőnek, aki literenként 700 forintos adójegy vásárlása után kezdhet pálinkafőzésbe; adójegyből legalább ötöt, legfeljebb 86-ot lehet vásárolni.

Jövőre a környezetkímélő – elektromos – járművek illetékmentesen vásárolhatók meg. A haszonjárművek (autóbusz, nyergesvontató, tehergépkocsi) megvásárlása is illetékmentes lesz.

Nemcsak a hazai e-útdíj, hanem a ráfordításként, költségként elszámolt külföldi útdíj 7,5 %-a is levonható lesz az iparűzési adóból fuvarozóknál.

Mivel idén másodjára fogad el 2016-os adóváltozásokat az Országgyűlés, nem árt felfrissíteni az első, júniusi adócsomag emlékét. Akkor a képviselők úgy döntöttek, hogy jövőre 15 százalékos lesz az szja-kulcs, csökken a sertésáfa, jön a növekedési adóhitel, ami időnként adókedvezmény is lehet, mérséklődik a banki különadó, sőt az intenzíven hitelező bankok további adókedvezményt is kapnak. Az idei első adócsomagról részletesen itt olvashat.

 

Forrás: http://ado.hu/rovatok/ado/igy-adozunk-jovore-2#

   

2015.07.06 13:42

 

Változások az szja-tól az áfán át az iparűzési adóig

 

A múlt héten kihirdetett, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény fontosabb változásait összegezte blogjában Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóág üzletvezető partnere.

Az adócsomag az alábbi fontosabb változtatásokat tartalmazza:

Szja törvény

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben (szja törvény) a módosítás 2016. január 1-től 16-ról 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.

A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

Áfa

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa törvény) vonatkozásában a módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.

A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfamentes lesz.

Iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80 százaléka származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

Tao és osztalékadó módosítások

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:

hirdetés
  • A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.
  • Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.
  • Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.
  • Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 százalékát az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70 százaléka. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.

Államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása értelmében a hitelintézetek esetében a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét.

Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.

A módosítás 2016-tól hatályos kedvező szabálya alapján az olyan hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2009-re vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett, az adóévre fizetendő különadó megállapításánál a fizetendő különadó összegét csökkenti, feltéve, hogy a hitelállomány növekményére vonatkozó adatokat tartalmazó bevallását az adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton határidőben benyújtotta. A bevallások alapján az állami adóhatóság a vállalkozói kölcsönök állományának növekedését érintő adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi.

A különadó csökkentés összege 3 milliárd forint, szorozva a vállalkozói kölcsönök állományának a fentiekben említett mérlegfordulónapok között az adózónál bekövetkezett növekedése összegével, osztva a vállalkozói kölcsönök állományának a fentiekben említett mérlegfordulónapok között a csökkentés érvényesítésére jogosult összes adózónál bekövetkezett növekedésének az állami adóhatóság által közzé tett együttes összegével. A csökkentés összege nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.

A különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban többletadatok feltüntetésére kötelesek.

Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása

A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény módosításával a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válik, tehát nem csak egy egyszeri a 2015-ös évet érintő fizetési kötelezettségről beszélhetünk.

Tb, magánnyugdíj

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől.

A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.

Szerencsejáték adó

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3 százalékát játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele

Az egyes ágazati adókat érintő módosítások körében a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

Közművezetékek adója

A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása értelmében az ágazati adókötelezettség 2016. január 1-je után új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.

A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

 

Forrás:

http://adozona.hu/2016_os_valtozasok/Valtozasok_az_szjatol_az_afan_at_az_iparuze_9LN9UF

2015.07.06 13:38
Letölthető dokumentumok
EGYKE kitöltési útmutató 551KB
Adatlap 1059KB
2014.10.21 20:47

Durván drágul a cafetéria – erről nem szólt a miniszter


Sem a kormányszóvivő, sem Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem beszélt arról ma az adócsomag kapcsán, hogy jövőre jelentősen növelik a béren kívüli juttatások közterheit.

A törvényjavaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafeteria) terhel ő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, nő viszont a juttatások után a kifizető által fizetendő közteher.

Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót kell fizetnie a munkáltatónak (a mostani 14 százalék helyett). Az eho mértékének emelése például a munkahelyi étkeztetést, az Erzsébet-utalványt, a Széchenyi-pihenőkártyát, az utazási bérletet, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást érinti.

Drágulnak az egyes meghatározott juttatások is, azzal hogy ezeknél a közteher alapja a juttatás értékének 1,53-szorosa lesz. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások (például cégtelefon magáncélú használata, kifizető által vállalt biztosítási díj, reprezentáció) esetében pedig 65,79 százalék lesz a közteher. Az utóbbi mértékű teher rakódik a béren kívüli juttatás évi 450 ezer forintos keretösszeget meghaladó részére is.

Forrás:
http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Durvan_dragul_a_cafeteria__errol_nem_szolt__I4HRWD

2014.10.21 20:43

Adótörvények: jön a netadó, lépnek az áfacsalások ellen


Nem az érdemi adóváltozások éve lesz 2015: nem csökken az szja-kulcs, nem lesz egységes társaságiadó-kulcs, egyelőre nem terjesztik ki a kétgyerekesek adókedvezményét, és a meglévők mellé az internetszolgáltatók is kapnak különadót. A kormány viszont új eszközökkel lép fel az áfacsalások ellen és adókedvezménnyel bátorítja a házasulandókat. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mutatta be a 2015-ös adótörvények tervezetét.

A családoknál idén 230 milliárd forint maradt a családi adókedvezmény nyomán, és ez így lesz jövőre is – mondta Kurucz Éva kormányszóvivő a jövő évi adótörvényeket bemutató keddi sajtótájékoztatón.

A házasságkötést ösztönzi az adórendszer

A kétgyermekes családok adókedvezménye 2016-2019 között több lépcsőben a duplájára, gyermekenként 10 ezerről 20 ezer forintra nő; 2015-ben ennek előkészítése kezdődik meg – közölte.

Adókedvezményt kapnak viszont már jövőre a friss házasok: mindketten havi ötezer forint szja-kedvezményt vehetnek igénybe két éven keresztül, amennyiben legalább egyikőjük először házasodott – ismertette az szja rendszerének egyetlen változását a kormányszóvivő.

Állatfeldolgozók: kiterjesztik az 5 százalékos áfát

A hatályos jogszabályokkal ellentétben jövőre nem lesz egyetlen kulcs a társasági adóban, marad a mostani kétkulcsos (10-19 százalékos) rendszer, ezzel együtt a kormánynak továbbra is célja az egyetlen tao-kulcs bevezetése – ezt már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta, aki az adótörvények – és az adórendszer – céljának a tervezhetőséget, a bizalomépítést és az adózási fegyelmet nevezte.

A miniszter bejelentette: szélesedik a munkahelyvédelmi akció, 2015-ben havi bruttó 100 ezer forintig a részmunkaidőben dolgozók munkaadói és élhetnek a járulékkedvezménnyel.

A látványcsapatsport-támogatáshoz hasonló adókedvezményt élvezhetnek jövőre azok a cégek, amelyek a felsőoktatást támogatják – közölte Varga Mihály.

A kormány a mezőgazdaság élénkítését és a feketegazdaság visszaszorulását reméli attól, hogy az élősertések és a félsertések áfájának csökkentésével azonos módon 2015-től 5 százalékos lesz az áfakulcs a szarvasmarhát- a juhot- és a kecskét tenyésztők és feldolgozók számára is. További változást jelent az agráriumban, hogy a beszerző- és érétkesítő szövetkezetek jövőre nem fizetnek helyi iparűzési adót.

Lépnek az áfacsalások ellen

A láncolatos áfacsalások visszaszorítása érdekében a kormány a tételes áfaösszesítő jelentés értékhatárát havi 2 millió forintról 1 millióra szállítja le – jelentette be a miniszter. Újdonság lesz még az áfa rendszerében, hogy az új vállalkozásoknak eleinte havonta kell majd áfabevallást készíteniük.

Új eszköz lesz a csalások elleni harcban a kormány kezében a januártól működésbe lépő elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, amelynek segítségével minden itthon szállított terméket nyomon követ majd az állam.

Több lesz a különadó

Nem változik az adópolitika, mert a helyesnek bizonyult: változatlan formában marad jövőre is a bankadó, a reklámadó, viszont a távközlési adó hatályát kiterjesztik az internet-szolgáltatókra, mivel számos beszélgetés már a világháló segítségével folyik – jelentette be a miniszter. Az új különadó egy része levonható lesz a társasági adóból.

Kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a kormány határozott célja, hogy még ebben a kormányzati ciklusban egyszámjegyűre mérséklődjön az szja-kulcs.

Arra a kérdésre, hogy a devizahitelek kivezetésének terheit ellensúlyozandó a kormány enyhít-e a bankok adókötelezettségein, Varga Mihály úgy válaszolt: a gazdasági növekedéshez élénkülő hitelezés szükséges, ezért a kabinet hosszabb távon esetleg enyhítené azoknak a bankoknak az adóterhét, amelyek növelik hitelállományukat; a 2015-ös adótörvény-tervezetben azonban ilyen változás nincs.

Az online kasszát használók körét vélhetően még az idén kiterjeszti a kormány, de hogy pontosan merre, az még megfontolás tárgyát képezi – mondta a miniszter.

Az RTL Híradójának kérdésére Varga Mihály közölte: a reklámadó nem változik.

A törvényjavaslat az Országgyűlés honlapján elérhető.

Forrás:

http://ado.hu/rovatok/ado/adotorvenyek-jon-a-netado-lepnek-az-afacsalasok-ellen

2014.09.22 22:57

Így emelkedik a kétgyermekesek nettója

 

Bejelentették a családi adóalap-kedvezmény mértékének megemelését a kétgyermekeseknél - írja az RSM DTM blogja. Az RSM DTM az elmúlt évekhez hasonlóan idén is számításokat végzett, miképpen alakulnak  a nettó kifizetések.

Az RSM DTM számításainak apropóját az adta, hogy bejelentették a családi adóalap-kedvezmény mértékének megemelését a kétgyermekesek esetében. Mivel jelenleg még csak ez a változás ismert, az alábbiakban csak a két gyermekesek jövedelmi viszonyaival foglalkozunk.

Számításaink az alábbi alapfeltevéseken, illetve eddig ismertté vált, tervezett módosításokon alapulnak:

- a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adóalap, illetve ezen keresztül az adókedvezmény továbbra is érvényesíthető lesz az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal szemben;

- a családi adókedvezmény továbbra sem fog kiterjedni a munkaerő-piaci járulékra;

- mind a személyi jövedelemadó (szja), mind az egyes egyéni járulékok mértéke változatlan marad;

- a gyermekkedvezmény változatlan mértékben fennmarad az egy és három, illetve a háromnál több gyermekek esetében, azaz továbbra is 62 500 forint, illetve 206 250 forint lesz gyermekenként.

A változás a kétgyermekeseket fogja érinteni, akik esetében a kedvezmény mértéke megduplázódik, azaz várhatóan 125 000 forintra emelkedik gyermekenként.

 

Kis adalékként csak annyit szeretnék még megjegyezni, hogy a régióban máshol is foglalkoznak a családi adókedvezmény kiterjesztésével. Lengyelországban augusztus 27-én jelentette be a miniszterelnök, hogy tervbe vették az adókedvezmény megnövelését a három, illetve négy gyermeket nevelők esetében, igaz, ott nincs akkora növekedés a kedvezményben a harmadik gyermek esetében, mint hazánkban.

És akkor jöhetnek a számok:

Forrás:

http://ado.hu/rovatok/ado/igy-emelkedik-a-ketgyermekesek-nettoja

2014.09.22 22:51

Egyes fórumokon elhangzott, hogy az online pénztárgépnapló mellett a pénztárgép vásárlásáról szóló számlát is fel kell vezetni a szigorú számadású nyomtatványok közé. Van-e ennek valóságalapja, ha igen, melyik törvény, jogszabály fogalmazza meg ezt – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

A gazdasági társaságokra és egyéb szervezetekre vonatkozóan a szigorú számadás alá eső nyomtatványok nyilvántartásának elvárt adattartalmát a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló rendelet határozza meg – jelenleg a 23/2014. (VI.30.) NGM-rendelet.

Ennek 7. §-ában előírtak szerint a szigorú számadás alá eső nyomtatványok nyilvántartása nyomtatványfajtánként külön-külön tartalmazza – egyebek mellett – a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát.

Az online pénztárgép naplója a 48/2013. (XI.15.) NGM-rendelet 54. § (1) bekezdése alapján szigorú számadás alá tartozó nyomtatvány, amelyet pénztárgépenként kell nyilvántartani. Ezzel összefüggésben a pénztárgép üzemeltetőjének olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely a pénztárgépnapló legfontosabb adatait tartalmazza. Így különösen indokolt feltüntetni a pénztárgépnapló felhasználásának időtartamát (megnyitás és lezárás dátuma), hogy a pénztárgépnapló melyik pénztárgép eseményeinek dokumentálására szolgál, továbbá azt, hogy a napló hány oldalból áll.

Fentieket összegezve: az érintett pénztárgép beszerzéséről kiállított számla egyrészt igazolja, hogy a kapcsolódó pénztárgépnapló mely gép eseményeit dokumentálja, másrészt egyben a pénztárgépnapló „beszerzése” számlájaként is szolgál.

Azaz a pénztárgép beszerzését igazoló számla – a pénztárgép beszerzőjénél – nem önmagában, számlaként esik szigorú elszámolás alá, hanem a pénztárgépnapló miatt (hasonlóképpen a bevételi- és kiadási pénztárgép vásárlásáról szóló számlával), a nyilvántartás adatai közt jelenik meg.

(Az egyéni vállalkozók, őstermelők esetében a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának kötelező adattartalmát az szja-törvény 5. számú mellékletének 15. pontja írja elő. Itt ugyan a törvény nem várja a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát, de a beszerzés dátumát igen. Ezt az adatot pedig hitelt érdemlően ugyancsak a szóban forgó számla tudja alátámasztani.)

Forrás:

http://adozona.hu/altalanos/Szigoru_szamadasu_nyomtatvanye_a_penztargep_318BYO

Partnereink

Köbli Lajos asztalos

BRIAN & BRIAN Bt.

Julianna Panzió

Szavazás

Látogató számláló

0
0
2
4
9
2
7

Könyveléssel kapcsolatos oldalak

Hírek

Változások 2016-tól
2015.07.06 13:42

 

Változások az szja-tól az áfán át az iparűzési adóig

 

A múlt héten kihirdetett, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény fontosabb változásait összegezte blogjában Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóág üzletvezető partnere.

Az adócsomag az alábbi fontosabb változtatásokat tartalmazza:

Szja törvény

A személyi jövedelemadóról szóló törvényben (szja törvény) a módosítás 2016. január 1-től 16-ról 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 százalékos mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.

A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

Áfa

Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa törvény) vonatkozásában a módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.

A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfamentes lesz.

Iparűzési adó

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80 százaléka származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

Tao és osztalékadó módosítások

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:

hirdetés
  • A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.
  • Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.
  • Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.
  • Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.

A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 százalékát az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.

Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.

A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

A kedvezményezett beruházási érték a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és 10 millió forint szorzata. A kedvezmény mértéke a kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka, de nem lehet több mint a növekedési adóhitelre jutó adó esedékessé nem vált összegének 70 százaléka. A tárgyi eszköz vonatkozásában érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

Nem alkalmazhatja a fenti kedvezményt az adózó, ha a nyilatkozat adóévében a társasági adótörvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel.

A törvénymódosítás a kihirdetést követő 31. nappal előírja, hogy a nemzetközi jelenléttel is bíró magyar vállalkozásoknak a magyarországi adójuk kiszámításakor figyelembe kell venniük a külföldi telephelyükön, fióktelepükön keletkezett jövedelmüket is.  Ez azt jelenti, hogy a mentesítés kizárólag a progresszió fenntartásával lehetséges, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

Kedvező rendelkezés a módosításban továbbá, hogy a bírság, az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, korábbiakban növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot.

Államháztartás egyensúlyát javító különadó és járadék

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása értelmében a hitelintézetek esetében a bankadó felső kulcsa 2016-ban 0,53 százalékról 0,31 százalékra, 2017-ben és 2018-ban 0,21 százalékra csökken. További változás 2016-tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét.

Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők adókötelezettsége a forgalmazó és befektetési alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.

A módosítás 2016-tól hatályos kedvező szabálya alapján az olyan hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2009-re vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett, az adóévre fizetendő különadó megállapításánál a fizetendő különadó összegét csökkenti, feltéve, hogy a hitelállomány növekményére vonatkozó adatokat tartalmazó bevallását az adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton határidőben benyújtotta. A bevallások alapján az állami adóhatóság a vállalkozói kölcsönök állományának növekedését érintő adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi.

A különadó csökkentés összege 3 milliárd forint, szorozva a vállalkozói kölcsönök állományának a fentiekben említett mérlegfordulónapok között az adózónál bekövetkezett növekedése összegével, osztva a vállalkozói kölcsönök állományának a fentiekben említett mérlegfordulónapok között a csökkentés érvényesítésére jogosult összes adózónál bekövetkezett növekedésének az állami adóhatóság által közzé tett együttes összegével. A csökkentés összege nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát.

A különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban többletadatok feltüntetésére kötelesek.

Dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása

A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény módosításával a dohányipari hozzájárulás állandó közteherré válik, tehát nem csak egy egyszeri a 2015-ös évet érintő fizetési kötelezettségről beszélhetünk.

Tb, magánnyugdíj

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől.

A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.

Szerencsejáték adó

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3 százalékát játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele

Az egyes ágazati adókat érintő módosítások körében a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

Közművezetékek adója

A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása értelmében az ágazati adókötelezettség 2016. január 1-je után új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.

A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából.

 

Forrás:

http://adozona.hu/2016_os_valtozasok/Valtozasok_az_szjatol_az_afan_at_az_iparuze_9LN9UF

Vissza